Szerintem ez egy frappáns megoldás :)

Még pontosabban: jogkövetkezményt elhárító nyilatkozat. A mai intellektuális klímában persze ez kockázatos fordítás, mert most az a jó, amit mások is használnak, minél többen, és mégsem szembeötlően hibás.

A discaimer viszont itt azért szerepel az eredetiben, mert abban a nyelvi környezetben (gyakorlatilag az USA-ban) a levelek végére disclaimert írnak, mert ott egymás beperelése olyan, mint nálunk a húsvéti locsolkodás. Viszont magyar embernek itt a disclaimert sokkal inkább úgy fordítanám, hogy „záró megjegyzés” vagy „üzenetvégi apróbetű”, mert mi NEM vagyunk olyanok. Mi gyakran mást írunk a levél végére.

Nem nevezném jogi nyilatkozatnak, mert az egy olyan nyilatkozattételt sugalmaz, ahol az embernek valamit – jogi felelőssége tudatában – be kell vállalni, meg kell ígérni. Ez pedig éppen az ellenkezője.

A felelősség kizárása már jobb, de egy ilyen nyilatkozat valójában NEM ZÁRJA KI a felelősségünket, mindössze a számunkra törvényileg biztosított mozgástéren belül lavírozhatunk vele a jogkövetkezmény elhárítása felé.

--------------------------------------------------
Note added at 2 hrs (2009-04-29 11:25:25 GMT)
--------------------------------------------------

A magyar helyesírás szabályairól:

- A rendeltetést jelentő szóösszetételeket egybeírjuk, ha egyik összetételi tag sem összetett szó: fúrógép, de lyukfúró gép; gyakorlóterem, de gyakorló műterem; hárítónyilatkozat, de hárító jognyilatkozat és pl. felelősségelhárító nyilatkozat (az egytagú igekötők nem minősülnek összetételi tagnak).

- Az „üzenetvégi” egy szó, akár a „szóvégi” vagy a „századvégi”.

- Az „apróbetű” nem kis méretű betűt jelent, hanem egy mellékes jelentőségű szövegrészt, ezért egy szóban írjuk (ld. a „nagykocsi” egy taxifajta, a „nagy kocsi” csak egy nagy kocsi).

- A „záró megjegyzés” alatt itt nem zárómegjegyzést értettem, mert érzésem szerint ennek a megjegyzésnek nem a rendeltetése, hogy lezárjon valamit, pusztán ezzel a megjegyzéssel zárul az üzenet. Ezért nem írtam egybe.

- Léteznek olyan értelmes és helyes magyar szavak, amelyek nem kaptak helyet az értelmező szótárban, és gyakran még egy internetes keresés sem vezet eredményre. Ezek helyett mostanában hajlamosak vagyunk idegen szavakat vagy azok tükörfordításait használni, hogy ne adjunk támadási felületet. Ezt a konfliktuskerülést neveztem „intellektuális klímának”. Az interneten viszont erre a kifejezésre se keressünk rá, mert ilyen kifejezés NINCS! ;-)